Kicsi a bors, de igen jelentős
Míg Európában csak nagyon ritkán hallani az S.I- ízületről, addig Japánban komoly kutatások folynak ezzel kapcsolatban.
A sacroiliacalis ízület, testünk központi ízülete és ugyan csak pár mm.-es apró mozgásra képes, de ez a kis mozgás roppant fontos nemcsak a gerincproblémák kezelésében, ugyanis ez az ízület az egész test működésére hatással van. A keresztcsont és a csípőcsont között, a keresztcsont jobb és bal oldalán elhelyezkedő S.I-ízület olyan, mint egy lengéscsillapító vagy mint egy finomra hangolt futómű, ami leveszi a terhelés egy részét a porckorongokról.
A keresztcsontot erős szalagok kötik össze elől és hátul a csípőcsonttal, ezért tanították többek közt az orvosi egyetemeken is a 80-as évekig azt, hogy ez egy stabil ízület és nem mozog. Ha felemeled a kezed vagy a lábad, ha elfordítod a fejed, vagy a törzsed, akkor a keresztcsontodra is hatást gyakorolsz, az idegek, szalagok és az izomláncolatok által.
Nézzük milyen területeken jelezhet problémát az S.I-ízület diszfunkciója:
• Ha a keresztcsont mozgása akadályozott, mert a jobb vagy a bal oldalán lévő SI ízület működése nem megfelelő, az ugyanúgy kihat a porckorongokra a csigolyák kisízületeire is, tehát szerepe lehet a porckorongsérv kialakulásában is.
• Hatással van a csípőízület mozgására, pl. ha az egyik oldali fájdalom miatt, vagy a munkánk miatt, hosszú távon csak az egyik oldalt terheljük (pl: fogorvosok, fodrászok, sofőrök), ez az érintett oldal rovására mehet és egy bizonyos idő után akár csípőprotézis is lehet a vége.
• Az SI ízület és a szemérem ízület együtt mozog és lehetővé teszi, hogy a medence két oldala egymáshoz képest külön is el tudjon mozdulni.
Ha az SI ízület mozgása elakad vagy darabossá válik, fájdalmat okoz akár a járás, törzshajlítás közben is, mert szinte minden nemű mozgásunkra hatással van. Amikor elakad, akkor a keresztcsont amúgy is kis mozgása, még jobban korlátozottá válik és a csípőcsont nem tud önállóan elmozdulni, a medence merevvé válik és a mozdulatok fájdalmat okoznak.
• Az SI ízület köti össze a test felső részét a lábakkal és viszi át a mozgás erejét a lábakról a felsőtestre, természetesen a felsőtest mozgásai is ugyanígy hatnak a lábakra (pl. térdfájdalmak kialakulása) is.
• A légzés is kapcsolatban van a keresztcsonttal. Belégzéskor a keresztcsont hátra, míg kilégzéskor előrefelé billen. Az elülső hosszanti szalag, ami a farkcsonttól egészen a koponyáig húzódik, érintve ezzel a keresztcsontot és az egész gerincet, a nyakcsigolyákat is, szabályozza és akadályozza a keresztcsont előre billenését. A hátsó belső hosszanti szalag, ami szintén végigmegy a gerinc teljes hosszában hátul, szabályozza és akadályozza a keresztcsont hátra billenését. Így már érthető, hogy a keresztcsont elmozdulása miért okozhat köhögést, nyak, váll problémákat, vagy akár nyelési zavarokat is. A fádalom miatt aztán kényszerből adódik a rossz tartás és lassan kialakul a banyapúp is.
• Aki már hallott a piriformis szindrómáról, valószínű tudja milyen fájdalommal jár. Ez a körte képű izom, ami a keresztcsonttól egészen a nagy tomporig húzódik, sokszor annyira nyomja az isiászideget, hogy a páciens pokoli fájdalmat érez, ebben az esetben is fontos az SI ízületet kimozgatni, a piriformis nyújtása mellett.
A S.I-ízület kezelése
Az SI-ízület kimozgatása közben mindig nagyon finom apró mozdulatokkal dolgozunk. Ha a test a kezelést nem érzi támadásnak, akkor nem is fog védekezni. Ha nem így tennénk a kezeléstől csak fokozódna a fájdalom.
Az SI-terápiás tanfolyamokon pontosan ezért, nagy hangsúlyt helyezünk ennek az ízületnek a finom kimozgatására. A technika teljesen fájdalommentes, a kezelést pedig könnyedén el tudják végezni női masszőrök vagy kisebb testsúllyal rendelkező gyógytornászok is.
Olvasna bővebben a képzésről? Kattintson ide a részletekért: https://siterapia.hu/kepzes/